-
CÍM:
Árpád utca 83., Zenta
-
TELEFON:
+381 (0)24 811 412
Árpád utca 83., Zenta
+381 (0)24 811 412
Zentán a vasútállomás körüli földszintes házak fölött, mint valami mesebeli kastély, egy emeletes új iskola emelkedett ki, melyet 1968. szeptember 8-án adtak át ünnepélyes keretek között. Az intézmény az Emlékiskola nevet kapta. A kornak megfelelő, modern felszerelésekkel látták el, amely megfelelt az akkori oktatás minden követelményének. Az alagsorban műhelyek és ebédlő, a földszinten tornaterem, könyvtár, valamint a tantermek helyezkedtek el.
Az intézmény 800 diákot tudott fogadni. Építése csaknem félmilliárd korabeli dinárba került, aminek zömét a város lakóinak adományaiból fedezték.
Az iskolát Lengyel Lajos a községi lépviselő testület elnöke nyitotta meg, és ünnepélyes keretek között adta át az intézmény kulcsait Sava Mrkobrad igazgatónak. Az iskola tantestülete úgy határozott, hogy Vlado Tomanović néphős emlékének szentelik az intézményt, aki 1941 –ig jogászként Zentán tevékenykedett, és később a második világháborúban veszítette életét.
Hét évnyi munka után a község úgy határozott, hogy a város iskoláit egyesítik, így a munka 1975. augusztus 26-tól a Május 25-e, majd a rendszerváltást követő névváltoztatás után a Stevan Sremac Általános Iskola keretein belül folytatódott.
A 2019-es év újra változást hozott az iskola életében, ugyanis szeptember 1-től önálló intézménnyé vált.
Az 1868. évi első népiskolai törvény értelmében iskolafenntartó lehetett az állam, a község, alapítvány vagy felekezet. A törvény a tankötelezettséget a 6-12 éves korosztályok számára írta elő és hatosztályos népiskolák alapítását célozta meg. Ennek a törvénynek köszönhetően 1870-ben Felsőhegyen is kinevezték az első kántortanítót, aki a községi pénztárból kapta a fizetését.
Az iskola a Felsőhegyi Elemi Iskola nevet viselte 1909-ig. A fennmaradt dokumentumok szerint 1909 és 1919 között Felsőhegyi Állami Elemi Népiskolának nevezték az intézményt. A rendszerváltással 1920-1926 között az Uprava državne osnovne škole Senta-Gornji Breg (Zenta-felsőhegyi Állami Elemi Iskola Igazgatósága) elnevezés a felsőhegyi, a Molnár Gábor iskola, a bogarasi és oromparti iskolák közös neve volt. Az SzHszSz Királyság és Jugoszláv Királyság ideje alatt, a mai helyi közösség területét figyelembe véve, csak az oromparti iskola tartozott a felsőhegyi iskolához. Az adahatári iskola egyes források szerint a kevi iskolához tartozott. A személynevek 1926-ban jelentek meg az iskolák elnevezésében. A felsőhegyi iskolát Dositej Obradovićról nevezték el. Az 1941-ben bekövetkezett rendszerváltáskor újabb „keresztelőn” esett át az intézmény, új neve Magyar Királyi Állami Elemi Népiskola – Felsőhegyi Állami Elemi Népiskola lett. Az újabb rendszerváltás után 1944-ben hétosztályos iskolaként indult meg a tanítás az intézményben. Csak 1952. szeptember 1-jén nyilvánították nyolcosztályos iskolává . A kisérettségizők, tehát a nyolc osztályt végzettek első generációja az 1953/54-es tanévben fejezte be tanulmányait.
A felsőhegyi iskola elnevezése 1958. aug. 30-án Csokonai Mihály Elemi Iskolára változott.
Levéltári források szerint egészen 1975-ig önállóan, Csokonai Mihály Elemi Iskola néven működött az intézmény. Ez év augusztus 18-án az iskolák elvesztették önállóságukat, egy munkaszervezetbe társították őket az óvodákkal együtt Testvériség-Egység Iskoláskor előtti Alapfokú Nevelés és Oktatás Május 25. Központja néven. Az iskolák közös elnevezése 1975. szept. 14-től Május 25. Általános és Zenei tagozatos Iskola lett, iskolánk Csokonai Vitéz Mihály Munkaegység néven lett az integrált intézmény része.
1994. szeptember 15-től a felsőhegyi iskolát Stevan Sremac Általános Iskola Csokonai Vitéz Mihály Munkaegység néven említik már.
2019 júliusától az intézmény ismét új nevet kapott, Petőfi Sándor Általános Iskola Csokonai Vitézt Mihály Kihelyezett tagozat néven működik tovább.
Készült id. Fodor Istvánnak,
a Zentai Történelmi Levéltár volt igazgatójának összeállítása nyomán